Amikor terveztük, hogy mivel tudnánk emelni a nyelviskola avató rendezvényünk értékét, fontosnak tartottuk, hogy olyan élményt adjunk, ami a nyelvtanuláshoz adhat inspirációt és lendületet. Így jutottunk végül arra az elhatározásra, hogy Magyarország egyik legismertebb motivációs előadóját, Rakonczay Gábort kérjük fel, hogy az óceánon szerzett élményeit és tanulságait ossza meg a résztvevőkkel.
(A blogbejegyzéshez először felrakott képet, erre- a rendezvényünkön készült képre cseréltük.)
Gábor hatszor kelt át már az óceánon, ebből háromszor egyedül tette meg a távot. Két guinness rekord birtokosa, „Az év kalandja” díjat is megnyerte korábban. A vele készült, előadását beharangozó interjút olvashatjátok a folytatásban.
2012-ben, Vitéz névre keresztelt, egyszemélyes óceáni kenuval elindult, hogy átevezzen az Atlanti-óceánon. Egy csaknem végzetes borulás következtében azonban elázott és tönkrement a felszerelése, így a hetvenhét napos út több mint felét a külvilágtól teljesen elszigetelve, az életben maradásért küzdve kellett megtennie. Eközben Magyarországon az újságok vezércikkekben foglalkoztak eltűnésével, a legnézettebb tévé csatornák elemezték túlélési esélyeit, feltételezésekre, véleményekre alapozva. Gábor, végül sikeresen célba ért.
Megkértem Gábort, hogy adjon egy interjút számunkra, mire számíthatunk pénteken az előadásán. Érdemes elolvasni a kérdéseimre adott válaszait. Lássuk hát!
Szervusz Gábor,
elsőként szeretném megköszönni, hogy elfogadtad a felkérésünket, és a Hello English Nyelviskola vendégeként előadást tartasz Székesfehérváron. Összefoglalnád pár mondatban, hogy az utóbbi években miért tartottál előadásokat?
Én is köszönöm, és mivel rendszeresen tartok iskolákban, egyetemeken előadásokat, örömmel fogadtam el a felkérést. Az elmúlt években itthon és külföldön több mint 50 ezer embernek tartottam célmegvalósítással kapcsolatos előadásokat. Ezek rendszerint a 6 óceánátkelésem köré épülnek, de nem csak a hajózásról szólnak. Az előadásaim gerincét képező üzenet, hogy „…a legmerészebb álmok is megvalósíthatóak, ha érdemben és minőségében teszünk értük…, mert mindannyiunk feladata átkelni önmagunk óceánján.”
Volt szerencsém veled személyesen találkozni korábban egy rendezvényen. Akkor sejtelmem sem volt, hogy Rakonczay Gáborral ülök egy csoportban. Pár nappal később tudtam meg, hogy kivel hozott össze a sors. Napokig csodálkoztam, hiszen egy szerény, mindig mosolygós „átlagemberként” ismertelek meg. A teljesítményeid alapján sokkal inkább egy nagydarab, csupa izom embernek gondoltalak korábban. Hogyan voltál képes mégis ilyen átlag feletti teljesítményekre?
Egy kis hajóban hosszú ideig az óceánon hajózni, nem egy ego építő dolog. Az ember pont azt tapasztalja meg, hogy mennyivel nagyobb erők vannak a természetben rajta kívül. Odakint a nyílt vízen az ember csak vendég, és ha mindent jól csinál, csakis akkor van esélye.
Testalkat kérdésében pedig egy-egy óceánátkelést nem a nagy izmok határoznak meg. Ezer mérföldre egyedül hajózni a legközelebbi biztonságot adó partoktól, inkább mentális megterhelést jelent, mintsem fizikait. Persze, - és itt most a 2 óceán átevezésemről beszélve – ha napi 12-16 órát evezéssel töltesz, ahhoz szükséges a jó kondi, de ez nem fogja növelni az izmokat. Sőt inkább leépíti őket. Olyan ez, mint a maratoni futó, aki kimondottan szikár testalkattal rendelkezik. És jellemzően a 200 méteres sprintfutó az, aki csupa izom. De ha már a futásnál vagyunk, én itthon két út között igen sokat futok, mint ahogy idén is egyéniben teljesítettem a Balaton körüli Szupermaratont, a maga 200 km-es távjával. És bizony ez is eléggé inasan tartja az embert.
Jómagam az utóbbi hónapokban rajongóddá váltam, elolvastam a könyveidet, Szabó Péterrel készült „Az ember annyi, amennyit gondol és tesz” CD-det számtalanszor meghallgattam. Ezekből annyit merítettem, hogy végül fontosnak éreztem, hogy másokhoz is eljuttassam a mondanivalódat. Ennek eredménye a Székesfehérvári előadásra felkérés is. A központi témád mindig a célmegvalósítás köré épül. A nálunk tartandó előadásodban is kitérsz majd erre?
Igen, természetesen. Szerintem az emberi élet egyik nagy feladata, hogy az általunk meghatározott célokat elérjük, és ezáltal fejlődjünk.
Elsősorban nyelviskolánk jelenlegi és volt tanulói vesznek majd részt az előadásodon, sok fiatalra, de legalább annyi felnőtt, családos emberre számítunk. Az eseménynek azt a címet adtuk: „A lehetetlen nem létezik!” Megosztod majd velünk az erre vonatkozó tapasztalataidat is?
Igen, hiszen ez az egyik legnehezebben megemészthető tény ma. Nehézsége pedig pont abból adódik, hogy a lehetetlen jelzőt úgy használjuk, mint egy dobozt, ahova az ismeretlen és el nem ért dolgokat bezárhatjuk, hogy ne kelljen velük foglalkoznunk. Ugyanakkor egyszer minden lehetetlen volt, egészen addig, amíg valaki ezt másként nem gondolta. Aki felismeri, hogy a lehetetlen nem tény, hanem csak egy vélemény, sokkal egyszerűbben fogja látni az életét. Céljai tisztábbak és elérhetőbbek lesznek.
Azt azért kijelenthetem, manapság alapelvárás, hogy mindenki beszéljen legalább egy idegen nyelvet. Te hogyan állsz ezen a téren, világjáró emberként mi a tapasztalatod a nyelvtudás mennyire fontos?
Én rengeteget utaztam minimális nyelvtudással, aztán egyre többel és többel. És ahogy nőtt nyelvtudásom egyre jobban megnyílt a világ körülöttem. Ha ismered az adott nyelvet, élőbb és tisztább az átélt élmény és a begyűjtött ismeret.
Köszönöm a válaszaidat, és nagy izgalommal várom, hogy bekonferáljam az előadásod. Sok szeretettel várunk pénteken, Székesfehérváron, a Hello English Nyelviskola Avatóján.
Érdemes felkeresni Gábor weboldalát is, a rengeteg fotó és hajónapló bejegyzések közelebb hozzák az élményt, amiről beszélni fog. A weboldalt ide kattintva tudod elérni:
goo.gl/U3Q8ipTalálkozzunk a rendezvényen.
Ez a bejegyzés a Hello English Nyelviskola témakörhöz tartozik.
