Rengeteg ma már az egész világot átszövő cég, vállalat története indult a kezdetektől nemzeteket és nyelveket áthidaló módon, vagyis ezeket a projekteket különböző származású emberek hozták létre.
A Microsoft a Google, de a „frissebb” példák közül a USTREAM is ebbe az illusztris táborba tartozik. Hogyan lehet ennyire eltérő háttérből és közegekből érkezve közösen sikereket elérni, megtalálni a „közös nyelvet”?
A multinacionális vállalatok közül jó néhány nem csak abban az értelemben multinacionális, hogy terjeszkedés révén a világ több országában jelen vannak: sok esetben már létrejöttük idején nemzetközi jelleget képviselnek azáltal, hogy az alapítók nem egy nemzet szülöttei. Előny-e ez, esetleg hátrány? Nagyobb esély lenne így a globális sikerre?
Napjaink második leghatalmasabb vállalatának, a Google-nak a társalapítói is eltérő országból származnak. Larry Page michigani születésű, míg Szergej Brin Moszkvában látta meg a napvilágot – igaz, alig hatesztendős korában családja az Államokba disszidált, ennek ellenére kiválóan beszéli az orosz nyelvet is. A Google kettejük együttműködéséből született, ugyanis egy egyetemen (Stanford) szerezték a PhD-diplomájukat – közös kutatásuk végeredménye egy a világot alapjaiban felforgató és megváltoztató mamut cég, amely a keresőalgoritmusok megreformálásából és újragondolásából indult.
Magyar példa is létezik hasonló együttműködésre: Charles Simonyi, született Simonyi Károly Bill Gates meghívására csatlakozott 1981-ben a Microsoft fejlesztőcsapatához. A kiváló mérnök amiatt részesülhetett ebben a megtiszteltetésben, mert ő volt a felelős a világ első grafikus szövegfeldolgozó programjának, a Bravo-nak a kidolgozásáért és fejlesztéséért. A Microsoftnál elvégzett munkája nyomán jött létre később a Multiplan, amely az Excel elődjének tekinthető, illetve a Word és más fontos Microsoft-alkalmazások létrejöttében is kardinális szerepet vállalt.
Kevésbé közismert személy hazánkban, de mindenképpen említést érdemel Andy Grove, azaz Gróf András is. Budapesten született 1936-ban, sőt a felsőfokú tanulmányait az ELTE kémikus szakán kezdte, de az 56-os forradalom bukását követően kivándorolt az Egyesült Államokba. Élettörténete 1968-tól válik érdekessé, legalábbis ennek a bejegyzésnek az aspektusában, hiszen ekkor alapította meg két amerikai társával az Intel Corporationt, amely ma a világ legnagyobb félvezető gyártója. 1979-től a vállalat elnöke, 1987-től vezérigazgatója és 1997-től az igazgató tanács elnöke is volt párhuzamosan. Egészen 2005-ig aktív maradt az igazgatótanács elnökeként, azóta viszont rangidős tanácsadóként segíti az Intel munkáját.
A közelmúltból egy magyar érintettséggel bíró példa az egyik legnagyobb internetes streaming szolgáltató, a USTREAM megalapítása: Dr. Fehér Gyula magyar programozó két amerikai veterán társával alapította a céget, melynek az ötletét a harctéren állomásozó katonák és családjaik közötti valós idejű kapcsolattartás létrehozása, megkönnyítése adta.
Ilyen és ehhez hasonló kooperációkra ezernyi példa van nemcsak a technológia, de az egész emberiség történetében, amelyek megerősítik azt az elvet, mely szerint a közös célok, ötletek és kreativitás birtokában teljesen eltérő nyelvi környezetből és kulturális háttérből érkező szakemberek vagy alkotók is képesek kivételeset létrehozni – ez azonban elképzelhetetlen lenne egy közös nyelv nélkül, amelyet mindannyian beszélnek.
Ez pedig a nyelvtanulás fontosságára és elévülhetetlenségére hívja fel a figyelmet: a nyelvtanulás nem pusztán arról szól, hogy megtanulunk beszélni egy, az anyanyelvünktől különböző nyelvet. Egy (vagy akár több) új nyelv elérhetővé tesz számunkra addig megközelíthetetlen kultúrákat, értékeket, és nem utolsósorban megteremti a kapcsolatot közöttünk, valamint azt a nyelvet a világon beszélő sok millió ember között. Ezzel pedig a lehetőségek végtelen tárházát nyújtja nekünk. Csak biztatni tudom, Nyisson a világra, nyisson az ismeretlenre: tanuljon nyelveket!
Sok sikert!
Ez a bejegyzés a nyelvtanfolyam témakörhöz tartozik.